Fejléc kép
Láthatatlan játék a sötétben
Az oldal akadálymentesített

Keresés

Keresés

Menü

Kovács Judit: Bemutatkozik a Vakrepülés Színjátszó Egyesület (Vakok Világa, 2014. január)

A Vakrepülés Színjátszó Egyesület 1998-ban alakult
látássérült fiatalok közreműködésével. Közel három éves előkészület után
hazánkban – egyedülálló módon – először sikerült létrehozni egy, a sötétben
zajló interaktív előadást, mely a közönség bevonásával játszódik. A teljes
sötétségben a látáson kívül minden más érzékszervet maximálisan kihasználnak az
előadások: hallás, szaglás, tapintás, ízlelés.

– “Az éjszaka tapintása” c. darabot 2001-ben
mutatta be az egyesület a Fehérbot napja alkalmából – mondja Máj Kriszta
művészeti vezető. – Ez a darab volt a “tanulóidő” is, hiszen teljesen
új értelmezésben kellett színházat alkotni. A történet szerint egy fiú és egy
lány szerelmét követi figyelemmel a közönség. Egy veszekedést követően a fiú
elindul Görögországba – szerzetesnek állni. A lány (hugával és a közönséggel)
követi őt Görögországba. Lehet hallani a busz hangját, megkóstolja a közönség a
buszon osztott enni- és innivalót, valamint pihenésképp megállnak és táncolnak
a sötétben, valamint a tenger illatát is érzik, mikor a görög partoknál ismét
egymásra talál a szerelmes pár.

– A második darabra csak egy évet kellett szánnia a
csapatnak: 2002 októberében bemutatták a “Varázskert örökösei” c.
zenés mesejátékot, melyet szintén sötétben ad elő a társulat.

A szerelmi történet érdekessége, hogy a látássérült színészek
énekelnek a darabban, így alapját képezi a mű egy CD megjelentetésének is, mely
az egyesület tervei közt szerepel.

Erre jó apropót is adna Máj Kriszta énektudása, aki a
Vakvagányok c. film betétdalát is énekelte (amellett, hogy szerepelt is a
filmben). Kriszta, aki foglalkozását tekintve angoltanárként dolgozik a Vakok
Iskolájában, az egyesület művészeti vezetőjeként mozgatórugója a csapatnak. A
színtársulat kizárólag önkéntesekből áll, hiszen azt a minimális bevételt,
amely a jegyek eladásából befolyik, a terembérre, könyvelésre, szállításra és
az egyéb kötelező egyesületi finanszírozásra költik. Rendszeresen járnak
fellépni zenés produkcióval fesztiválokra, megnyitókra.

– Peter Shaffer angol drámaíró vígjátékát, a Black Comedy-t
2005 őszétől tűztük először műsorra. A darabot már világosban játssza a csapat
– folytatja a művészeti vezető. A történet szerint a szereplők egy áramszünet
miatt semmit sem látnak, a közönség viszont láthatja őket.

E komédia egy őrült este története. Brindsley, a nincstelen
szobrász számára kiemelkedő nap a mai: ma este jön egy milliomos megnézni a
szobrait, és esetleg vásárolni is fog, továbbá épp erre az alkalomra időzítve
jön a fiú barátnőjének édesapja megnézni leánya jövendőbelijét. Minden elő van
készítve, a szomszéd épp nyaral, hát a fiatalok átlopják a bútorait, hogy
kedvezőbb színben tűnjenek fel az apuka előtt. Hirtelen azonban kimegy a
villany; minden a feje tetejére áll. Betoppan a fent lakó vénlány, váratlanul
hazaérkezik a szomszéd (Brindsley-éknek a bútorokat vissza kell lopniuk),
megjön az apuka, sőt, Brindsley előző barátnője is. A villanyszerelő sem sieti
el a rövidzárlat kijavítását.

A mulatságos helyzetek abból adódnak, hogy senki nem lát
semmit. A Vakrepülés előadása mindezen még csavar egyet: nemlátók játsszák a
nem látó látókat. A rendező (Almási-Tóth András) szerint talán furcsa ez a
csavar, de éppolyan, mint amikor látók játszanak vakokat; egymás
megismeréséhez, a toleranciához vezető út. A társulat tagjai számára a színészi
gyakorlat képességfejlesztő, személyiségfejlesztő tréning is egyben, a mozgás
és beszédkoordinációra, az önbizalomra, a társas érintkezésre kedvezően hat.

“Távol áll tőlünk, hogy abból csináljunk kuriózumot,
hogy vakok játszanak a színpadon. Előadásainkkal épp a különbséget szeretnénk elmosni,
felhívni a figyelmet arra, hogy a társulat tagjai ugyanolyan emberek, csupán
máshogy érzékelnek bizonyos dolgokat” – mondják az egyesület tagjai.

– Az “Áramszünet” rendezvény nem színdarab, hanem
egy olyan (szintén sötétben zajló) program, melyet egy lesötétített
teremegyüttesben tart az egyesület. A látogatók vak segítők felügyelete mellett
szabadon járkálhatnak a besötétített helyiségekben, ahol különálló termekben
külön interaktív játékokban vehetnek részt: agyagozhatnak, pontírásos névjegyet
készíttethetnek, jósoltathatnak, vetélkedőben vehetnek részt. Az
“Áramszünet” rendezvényeken igyekeznek egy-egy művészt, híres embert
is vendégül látni, aki “tök sötétben” ad elő (zenél, énekel, mesét
mond, kabaré számot mutat be), így a közönség sem látja őt, valamint ő sem
látja közönségét. Ezek az estéket betöltő bulik tombolahúzással zárulnak.
Érdekes: miként lehet sötétben tombolát húzni úgy, hogy bárki felismerje a maga
“nyerőszámát”?!

A Vakrepülés színtársulat járt Németországban és
Csehországban is, ahol angol nyelven adták elő darabjaikat, de a legbüszkébbek
a 2003-ban Pécsett megrendezett Országos Színházi Találkozón való
résztvétlükre, ahol civil előadóként léptek fel (a zsűritől igen jó kritikát
kaptak).

Közeli és távoli terveik között szerepel egy zenei CD
kiadása (melyhez támogatókat keresnek), valamint közösségi rádiók számára
szeretnének hangjátékokat is készíteni.

– Évek óta a Lipták Villa ad helyet rendezvényeinknek
(régebben Zeg-Zug Gyermekházként került be a köztudatba) – mondja Kriszta. –
Folyamatosan keresünk látássérült fiatalokat és idősebbeket, akik szeretnek
játszani, szeretnék kipróbálni magukat színdarabokban. Eddig még nem küldtünk el
senkit – mondja nevetve a színtársulat művészeti vezetője.

 A Vakrepülés Színtársulathoz jelentkezni a vakrep@vakrep.hu
e-mail-címen lehet, vagy a +36-20-996-84-66-os telefonszámon. Az aktuális
előadások időpontjai a www.vakrep.hu web-oldalon találhatóak meg.